Stipe Bacelic-Grgic és Oliver Hüsing. Két sportoló, akikben látszólag nincs semmi közös, azon túl, hogy focisták. Egyikük horvát, másikuk német. Ennél is érdekesebb, hogy a délszláv február 16-án, a német bekk február 17-én született. Bacelic-Grgic jórészt Horvátországban játszott, a Hajduk Splitnél nevelkedett, majd többek közt a HNK Sibenik, NK Istra, Hrvatski Dragovoljac szineiben összesen 206 horvát élvonalbeli meccsen 39 gólt jegyzett. Hüsing se mozdult ki nagyon hazájából, neki a Werder Brémánál kezdődött karrierje, később játszott a Hansa Rostocknál, 1.FC Heidenheimnél, Arminia Bielefeldnél, s ezalatt 114 Bundesliga 2-es találkozón lépett pályára. Kb. azonos intervallumban légióskodtak az NB1-ben, Bacelic-Grgic a Puskás Akadémiában és a Mezőkövesdben 2015-2018, míg az exbrémás a Fradiban 2016-2017 között. A horvát legjobb eredménye alighanem az elveszített 2018-as MK-döntő, Hüsingnek meg alighanem a megnyert 2017-es.
Mindketten 2024-ben hagyták abba a futballt, de nem ők az egyedüli nb1-es légiósok, akik így döntöttek. Tavalyi cikkünkhöz hasonlóan lássuk, még kik.
Ivan Lovric szintén horvát labdarúgó, aki főként Magyarországon kereste meg a zsíros kenyérre valót - leszámítva a szingapúri Armed Forces klubjában töltött kb. egy évet, amikor az Ázsiai BL-ben is focizhatott -, a Kecskemét és Bp. Honvéd közt ingázva. 2007-2009 közt volt az első KTE-s időszaka, az említett szingapúri közjáték után 2011-ben lett Honvédos 2014-ig, ezután egy szezonra megint az alföldiekhez vetődött, ám 2015-től már piros-fekete mezbe öltözött egészen visszavonulásáig. A Honvédos 12 esztendő azért megsüvegelendő, ezalatt magyar állampolgárságot is szerzett, viszont ami szakmailag bizonyosan fontosabb volt számára az a 2017-es bajnoki arany plusz a 2020-as kupasiker. 340 mérkőzés, 16 gól a mérlege a kispestieknél, nem véletlenül vált ikonná.
Sander Puri a Lombard Pápának köszönhetően időzött kissé a magyar első vonalban, 2011 őszén 12 meccs erejéig. Sok vizet nem zavart nálunk, ám attól még nemzetközileg elismert focista, amiről tanúskodik 92 (!!) föllépése az észt válogatottban, továbbá a klubszinten elért 4 bajnoki elsősége a Levadia Talllinnal.
Hüsing mellett ugyancsak az FTC-nél szerepelt Quenten Martinus valamint Kjartan Finnbogason, de jobbára epizódistáknak bizonyultak. Martinusnál azért csak befigyelt a magyar ligakupa, japán kupa valamint 8 curacaói válogatottság. Ahogy az izlandi centernek sincs oka szégyenkeznie a karrierje során vágott 177 góllal, bajnoki trófeákkal /FTC: 1x, KR Reykjavík 3x/, meg a 13 nemzeti csapatbeli játékával.
Kisvárdában 2 szezonon át alapember volt a szerb Rados Protic. Sőt balbekként egész jó mutató az 53 bajnokin kiosztott 10 asszisztja. Egyébiránt többségében hazájában focizott, de megfordult Ukrajnában, Boszniában, ahol begyűjtött egy bajnoki aranyat a Sarajevóval. S amellett a 152 szerb bajnokis szereplésére is büszke lehet.
Nenad Kiso munkaadói között szinte karrierje végéig boszniai vagy szerb klubok váltogatták egymást, ám kivételesen egy izraeli kaland után érkezett a DVSC-hez. Igaz, a bajnokságban nem, csak a másodosztályú tarcsiban és egyetlen MK-meccsen léphetett pályára, s még így is kupagyőztes lett, ami mondjuk nem rajta múlt.
A nigériai Derick Ogburól se sikerült kinyomozni, miért igazolta le a Loki. Ráadásul eleve sérülten. Hónapokon át így olyan volt, mint Columbo felesége, hallottak már róla, ám senki sem látta még... Kisónál azért ötször több NB1-es bajnokin mutathatta meg. Magát...
Branko Mihajlovic a Partizan Belgrádban tanult futballozni, és többévnyi izraeli légióskodás után érkezett Diósgyőrbe. Ám az egykori "partizán" csak háromszor lőtt az NB1-es ellenfelek kapujába 26 meccselés során, ami egy középcsatártól kevéske. Pedig amúgy nem volt rossz spíler, hiszen a szerb ligában 41 találatot szerzett.
Egykori U-19-es Európa-bajnokként jött Kisvárdába a grúz származású, ám ukrán Temur Partsvaniya. Túl a csúcson mindössze 4 bajnokit kapott. Amint a szintúgy grúz Givi Ioseliani is. Utóbbi a kecskemétiektől félév múltán térhetett vissza Grúziába.
Alighanem többet várt a Manchester Unitednél nevelkedő James Weir magyarországi karrierjétől mind az MTK, mind a játékos. Pedig ígéretesen indult, ám 2021 őszén 14 meccsel a lábában egy súlyos bokasérülés elvágta a folytatást.
S végezetül jöjjön az ausztrál középcsatár Gol-Gol Mebrahtu. Akire talán leginkább dallamos neve miatt emlékezhetünk, kevésbé a futballtudására. Hazánkban, a Puskás Akadémiában próbálkozott a góllövéssel, és amíg a magyar klubban játszott, ez pont kétszer összejött. S a felcsúti közönség fölujjonghatott, gól, gól!
Forrás: Transfermarkt
